4.Fejezet
Ezt halgassátok,miközben olvastok (ha vége,természetesen ujrakell indítani )
-Úristen!Ez nagyon égőőőő-kiáltottam el magam-Mi?Én vagyok égő?-kérdezte értetenkedve
-Nem,nem bocsánat.Csak te itt és én nem tudok rólatok semmit,csak,hogy egy banda vagytok!Úgy sajnálom....-mondtam szomorúan.
-Nem kell sajnálni,én még örülök is neki....tudod,nem kell menekülnöm előled,hogy nehogy megtépd a hajam,avagy a szokásos ráugrunk Louisra dolog.
-Megnyugtattál-Nevettem fel.
-ömm....meghívhatlak egy valamire?-nevetett (biztosan azért,mert nem tudta hova akar hívni.)
-Hát persze-kuncogtam oda.
***
Egy fagyizóba mentünk be,ahol leültetett engem egy székre,és mondta ,hogy várjam meg,aztán mehetünk.2 pohárral tért vissza.
-Mehetünk?-Kérdezte mosolygósan.
-Ahhha-bámultam kék szemeibe
Kiértünk a cukrászda melletti térre.Az elején még minden csendes volt csak a szökőkút csobogását lehetett hallani
majd fekete autók érkeztem pillanatok alatt a helyszínre és fotósok sereglettek ki,a minibuszokból.Mi pedig feláltunk és elkezdtünk sétálni,hogy ne legyen feltűnő,ahogy két ember elkezd rohanni.A fotósok nem vettek minket észre,ez pedig kifejezetten érdekes volt.....Hát persze,hogy észre vettek csak nem mutatták,hogy ne tudjunk róla,ezt onnan tudom,mert mikor beértünk a város legteltebb helyére elkezdtek engem meg Louis-t fotózni.
Louis megfogta a derekamat és elkezdett tolni.A fotóskodók,biztos ezt is félre értették.Louis csak rájuk tudott figyelni és,hogy minnél hamarabb eltűnjünk innen.Látszott rajta a düh,én pedig zavarban voltam mert nem tudtam mit csináljak.Biztos nem fogok oda menni a kamerához és azt mondani: Idenézzetek és imádjatok.Aztán elkezdenék pózolni....nem ez nem én vagyok.A merengésemből Louis hozott ki,ugyanis elkezdett befelé húzni egy ajtón.
-Louis!Hova megyünk?
-Bemegyünk ebbe a hotelba,mert itt vannak őrök,és nem fogják beengedni a fotósokat...
Én nem válaszoltam semmit,csak tűrtem.A hotel,léggé lepukkant volt.Megszólalt a recepciós
-Die bona et mulier sir.Mit tehetek önökért?
Valószínű egy latin szállodában voltunk
-Egy szobát kérnénk 2 személyre 4 napra.-mondta feszülten
-És lehetőleg 2 ágyasat...- szóltam közbe és erre Lou rám nézett majd újra a recepciósra
-Sajna kisasszony,csak Francia ágyas szobáink vannak.Azért remélem ez is megfelel.
Nem szóltam semmit,csak bólintottam.
Louzis előre kifizette a szobát,és már mentünk is fel.Én nem értettem miért kell szobára mennünk...még új vagyok ebben a dologban.
-125,126,127,128 ááá ez lesz a mienk.-ébresztett fel a töprengésemből
Besétáltunk.És egyből leültem az ágyra,mint az anyuka,mikor kérdezi a gyerekét,miért csinált rosszat.
-Lou ez mire kellett?
-A paparazzók,nem fognak elmenni éjjel-nappal itt lesznek,hogy valami kínos vagy éppen félreérthető helyzetet fényképezzenek.
-Értem....Nos,akkor mi jót csinálunk?
-Hát én felhívom a srácokat,hogy itt vagyunk ,hogy Paullal a menedzserünkel ezt rendezzék le.-mondta egyszuszra
Majd felálltam az ágyról és elkezdtem a polcon lévő kacatokat kukkolni.Mindenféle babák és virágok.Közben Louis beszélgetett.Találtam egy könyvet aminek az volt a címe,hogy a sirály boldogsága.Érdekes könyv lehet,ezért elkezdtem olvasni a tartalmát.Egy kopogásra lettem figyelmes.Louis pedig már nyitotta is.Oda sétáltam a fiúk elé és mivel nem nagyon tudtam a nevüket,Loura néztem segítség kérés képpen.
-Irish,ők itt a One Diretion.Liam,Niall.Harry és Zayn akiket már ismersz .Srácok,ő itt Irish Bellefleur
-Sz-sziasztok
Csak álltam és bámultam.Itt áll előttem 5 fiú akik 1.000.000 lány életét változtatták meg.Nem tudtam mást csinálni csak vigyorogtam.
Erre Liam felkiált és látszott rajta,hogy valamitől irtózatosan megilyedt





